|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 73 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-73 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Bocsan, Nicolae 2007. február 6.„Markó Béla semmit sem tett a Babes–Bolyai Tudományegyetem többnyelvűségéért és a multikulturalitásáért, mindig annak tönkretételére törekedett. Visszautasítjuk a politikusok beleszólását az egyetem programjába” – áll a BBTE rektorának közleményében. Nicolae Bocsan arra reagált, hogy az RMDSZ elnöke felvetette: találkozna az egyetem vezetőivel a táblaügy és az elbocsátott oktatók kapcsán kirobbant botrány rendezésért. Mint mondta, ha nem oldódnak meg a magyar közösség szempontjából kedvezően az egyetem problémái, az RMDSZ kénytelenek lesz politikai eszközök bevetését kezdeményezni. Nicolae Bocsan szerint a BBTE betartja az európai szabványokat és az Európai Unió multikulturalitásra vonatkozó előírásait. /BBTE: tiszteljük a többnyelvűséget. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./2007. március 6.Egy sikeres egyetemi vizsga esetenként akár 1500 euróba is kerülhet – jelentette be Gabriel Petrea, a Romániai Egyetemisták Országos Szövetségének (UNSR) elnöke. A csúszópénz összege az orvosi egyetemeken a legnagyobb: a Romániában tanuló külföldi egyetemisták 1500 eurót is hajlandóak fizetni azért, hogy átmenjenek egy-egy vizsgán. A UNSR szerint az úgynevezett „kis figyelmességekre” az egyetemek vezetőinek és a minisztériumnak is jobban kellene vigyáznia. A diákszövetség konzultált az egyetemistákkal, kiderült, hogy a humán profilú egyetemeken lehet a legolcsóbban megvásárolni az átmenőosztályzatot, itt 12 és 200 euró közötti összegért tudásától függetlenül sikeresen vizsgázhat a diák. A mérnökhallgatók 50 és 300 euró közötti összeget fizetnek az átmenőjegyért. Van olyan eset is, amikor a csoport közösen fizeti le a tanárt: ilyenkor személyenként 12 euróért lehet elkerülni a pótvizsgát. Petrea megígérte: hamarosan újabb „megdöbbentő adatokat” tesznek közzé a romániai felsőoktatási rendszerben uralkodó állapotokról. Az UNSR bejelentésére a romániai egyetemek rektorai meglehetősen szkeptikusan reagáltak. Nicolae Bocsan, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem rektora kategorikusan visszautasította a felvetést, hogy az általa vezetett oktatási intézményben a tanárok csúszópénzt fogadnak el. /Farcádi Botond: Átmenőjegy 1500 euróért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./2007. április 6.Április 5-én sajtóértekezletet tartott a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) Budapesten, az Országház külügyi és határon túli magyarokért bizottságának üléstermében. Az eseményen részt vettek és hozzászóltak magyar országgyűlési és europarlamenti képviselők is, továbbá a Bolyai Egyetem Barátai Egyesületének frissen megválasztott elnöksége, Zsigmond Barna Pál elnök vezetésével. Hantz Péter BKB-alelnök és szóvivő ismertette az elmúlt három hónapban az erdélyi magyar felsőoktatásban bekövetkezett eseményeket. A sajtó képviselőinek átadta a BKB marosvásárhelyi tagozata által összeállított tízpontos követeléslistát, amely miatt több ízben halálosan megfenyegették Ajtay Kincses Mária professzor asszonyt, a BKB marosvásárhelyi tagozatának elnökét. A BKB elnöke elmondta: szerinte a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a magyar oktatók vezető tanácsa korábbi álláspontjával ellentétesen úgy jelölt magyar rektor-helyetteseket, hogy semmi nem teljesült a magyar akadémiai közösség legfontosabb követeléseiből. A sajtótájékoztatón Hantz átadta az EP és ET képviselőknek azokat az aláírásokat, amelyeket a BBTE-n gyűjtöttek 2006 decembere és 2007 márciusa között a magyar Természettudományi, illetve Bölcsészettudományi Karok beindítása érdekében. Az íveket az érintett oktatók 85%-a aláírta. A BKB-alelnök közölte, hogy a BBTE magyar rektor-helyettesei eltanácsolták a magyar oktatókat attól, hogy aláírják az íveket. Volt olyan kolléga, aki azért nem írta alá, mert nem volt meggyőződve arról, hogy a magyar karokon magasabb lesz a fizetése, más meg attól félt, hogy komolyabban kell majd vennie az oktatást és a kutatást – fogalmazott Hantz. Hantz megköszönte azoknak a magyar politikusoknak, akik levelet írtak román kollegáiknak, és a Romániába látogató Sólyom László államfőnek, hogy szakított a mosolydiplomácia gyakorlatával. Hantz átadta azt a „Nicolae Bocsan egyetemi tanár – rektor” feliratú táblát is, amelyet novemberben nem sikerült elhelyeznie a rektori iroda ajtaján. Németh Zsolt közölte: a tábla mindaddig ki lesz függesztve az Országházában, ameddig az egyetem nem oldja meg a kétnyelvű feliratok kérdését. Zsigmond Barna Pál, a Bolyai Egyetem Barátai Egyesületének új elnöke elmondta: azt szeretné, ha a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesületének tagszervezetei alakulnának minden magyar felsőoktatási intézményben, és ha össze tudnák hangolni a romániai magyar felsőoktatás önállósítása érdekében tett civil kezdeményezéseket. /Nicolae Bocsan a magyar parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./ Hantz Péter, a BKB alelnöke elmondta, hogy a magyar rektor-helyettesek elárulták a magyar oktatókat, mert korábbi ígéreteikkel szemben nem vetették föl a problémákat, és nem tiltakoztak az egyetem „multikulturalizmusát” taglaló újabb Strassburg-i kiállítás ellen sem, továbbá lebeszélték a magyar oktatókat attól, hogy aláírják az íveket. Amikor közölték egy vezető magyar filozófiaprofesszorral, aki egyben Bolyai Társaság elnöke is, hogy az aláírásokat eljuttatják Brüsszelbe és Strassburgba, rájuk förmedt, hogy „maguk ezeket nem viszik sehova!”, és megtagadta, hogy visszaadja azokat az íveket, melyeket az ő kívánalmai szerint alakítottak át, és amelyeket már több kollegája aláírt. Hantz kitért arra, hogy az RMDSZ, néhány kezdeti nyilatkozat kiadását leszámítva, semmit nem tett a romániai magyar felsőoktatás ügyének rendezése érdekében. /Hantz Péter, a BKB alelnöke és szóvivője: „Maguk ezeket nem viszik sehova!”. = Erdely. ma, ápr. 6./ Elvárjuk az új román kormánytól, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem ügyét a nyugvópont felé közelítse – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. „Mi azzal fogjuk ezt segíteni, hogy a kétoldalú kapcsolatainkban és a nemzetközi fórumokon nem hagyjuk elaludni az ügyet” – tette hozzá, pozitívumként értékelve, hogy a magyarországi parlamenti pártok összefogtak ebben az ügyben. „Nemzetpolitikai ügyekben így kell eljárnunk” – mondta. Tabajdi Csaba, az MSZP EP képviselője hangsúlyozta, hogy az EP-ben minden eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy Románia teljesítse a csatlakozáskor vállaltakat, így az államilag finanszírozott magyar karok, illetve magyar egyetem felállítását. Hozzátette: a kulturális autonómia, de Székelyföld számára a területi autonómia is megkerülhetetlen kérdés. /Nem hagyják aludni a BBTE ügyét. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./2007. július 4.Perelni készül Nicolae Bocsan, a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetem (BBTE) rektora Kónya-Hamar Sándort, amiért az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő korábban az EP kulturális és oktatási szakbizottságában tíz pontban cáfolta az általa „propagandaszólamoknak” nevezett állításokat, amelyek szerint a BBTE multikulturális és többnyelvű lenne. Nicolae Bocsan szerint az RMDSZ ismét kampánytémának használja a kérdést. A hivatal nevében kiadott közleményében a rektor leszögezte: egyetlen országban sem politikai pártok demagóg politizálása révén oldják meg az egyetemek problémáit. A rektor egyebek között hangsúlyozta: a kolozsvári felsőoktatási intézménybe több mint tízezer magyar diák jár, közülük bárki tanulhat magyarul, ha akar. Szerinte a BBTE által megvalósított multikulturalizmust Európában modellértékűnek tekintik. Kónya-Hamar Sándor elmondta, nem tud a perről, hogy parlamenti jogállamban ilyesmire nem kerülhet sor. „Ha valamiért parlamentáris úton küzdünk, ha egy kisebbség jogait próbáljuk érvényesíteni, akkor ilyenszerű fenyegetésekkel valakit elbátortalanítani vagy megijeszteni nem lehet, nem szabad. Az igaz, hogy politikai értelemben nem kellene beavatkozni, de hát ahol nincs meg a minimális szakmai, politikai és emberi jóindulat aziránt, hogy egy számottevő közösség kérését teljesítsék, akkor kénytelenek vagyunk ilyen eszközökhöz folyamodni” – nyilatkozta a képviselő. Hozzátette: csakis annak próbálnak érvényt szerezni, ami az RMDSZ programjában szerepel. „A fenyegetőzés azt jelenti, hogy nincsenek már érvek birtokában, tehát nem lehet egyezkedni, dialógust folytatni. Állok elébe az ügynek. Ahol nincs soknyelvűség, ott rendes emberi kommunikáció sincs, ott a közösségek jogorvoslása sem lehetséges” – fejtette ki Kónya-Hamar Sándor. Magyari Tivadar magyar tagozatvezető-rektor-helyettes közleményében ez áll: „Szeretném, ha komoly és felelős politikai szereplők tudnák, hogy amennyiben a felsőoktatásunk dolgainak rendezését kívánják a Babes–Bolyai Tudományegyetemen is, akkor a mostani egyeztetéseknek és megoldási formák kidolgozásának nem kedvez a BBTE elleni napi kampány. ” Magyari szerint nem igaz, hogy „maga az egyetem megtévesztő információt nyújt a saját maga által biztosított anyanyelvi oktatásra vonatkozóan”. Általában nem igaz – állította Magyari –, bármennyire is meggyökereztették azt a nézetet egyesek, hogy az egyetemen „egy általános, tömény, mindent lebénító magyarellenesség lenne”. /A BBTE pereli Kónyát. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./2007. augusztus 28.Augusztus 27-én magyar nyelvű feliratok kerültek a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) néhány karának folyosójára. Az egyetem sajtóirodája közölte: nincs tudomásuk új feliratról, az egyetemen csak a már korábban elhelyezett táblák láthatók. A lap munkatársa viszont délután még helyén találta a római katolikus teológia egyik folyosóján elhelyezett, „Dohányozni tilos” feliratú magyar és német nyelvű táblát, a vegyi kar folyosóin elhelyezett két feliratot nagy valószínűség szerint még a délelőtt folyamán eltávolították. Az önálló Bolyai Egyetem visszaállítása mellett a többnyelvű feliratok elhelyezését hónapok óta szorgalmazó Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke, Hantz Péter adjunktus cáfolta, hogy ő helyezte volna el a táblákat. A BBTE rektor-helyettese, Magyari Tivadar szerint az augusztus 27-i feliratozás nem tartozik a többnyelvű táblák hivatalos elhelyezésének a folyamatába. A BBTE-n két éve tart a vita a többnyelvű feliratokról. A magyar felsőfokú oktatás önállósulását szorgalmazó, ezen belül a magyar feliratok elhelyezését sürgető BKB vezetői közül hamis információk terjesztésének és a BBTE lejáratásának vádjával Nicolae Bocsan rektor 2006 júniusában Bodó Barna egyetemi tanárt, a BKB elnökét írásos intésben, Hantz Pétert pedig írásos megrovásban részesítette, december 20-án pedig felbontotta az egyetemen több magyar nyelvű feliratot elhelyező Hantz Péter munkaszerződését. Ugyanilyen elbánásban részesült Kovács Lehel is. Az érintettek bírósághoz fordultak, eddig Bodó Barna nyert jogerősen pert a BBTE-vezetés ellen. Az ügy miatt 2006 novemberében lemondott rektor-helyettesi tisztségéről Salat Levente és Nagy László, a húsz magyar oktatót magába foglaló 117 tagú szenátusból pedig néhány magyar tanár kilépett. Az elbocsátott magyar oktatók ügyében több magyar politikus is szót emelt. Göncz Kinga magyar külügyminiszter 2006 decemberében román kollégájához, Mihai Razvan Ungureanuhoz fordult, utóbbi 2007. januári válaszlevelében egyebek mellett azt írta: az elbocsátott oktatók ügyében az egyetem vezetése autonóm módon járt el, de a többnyelvű feliratokat június elejéig elhelyezik, a BBTE-n magyar és német személyiségek mellszobra is helyet kap, egyes előadótermeket pedig a magyar és a német kultúra jeles alakjairól nevezik el. A BBTE sajtóirodája erre reagálva szögezte le: az egyetem szenátusának nincs határozata többnyelvű feliratok elhelyezéséről. /Benkő Levente: „Diplomatikus” kontra nemhivatalos feliratozás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./2007. szeptember 6.A BBTE vezetőségének egyik legfontosabb törekvése, hogy bekerüljön a világ első ötszáz egyeteme közé – tájékoztatott Andrei Marga, az akadémiai tanács elnöke, aki szerint a BBTE az egyetemek világranglistáján az 1600–2000-es csoportban található. Nicolae Bocsan rektor közölte, a sikerrel felvételizettek száma meghaladta a 12 ezret, ezekből 2000-re tehető a magyar diákok száma. A szeptemberi felvételi után ez a szám még nagyobb lesz. – A BBTE „eladható” ismereteket biztosít hallgatóinak – kezdte beszédét Szamosközi István, az akadémiai tanács alelnöke, dékán-helyettes, aki szerint BBTE továbbra is vonzó továbbtanulási célpont. /Nagy-Hintós Diana: További újdonságok az egyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./2007. október 23.Nicolae Bocsan professzorral, a Babes-Bolyai Egyetem rektorávalkészített interjút a Ziua napilap október 19-i száma. A rektor kifejtette, nem mérvadó, hogy mit nyilatkoznak róla egyesek. A korrupció meggátolása érdekében hozott korábbi intézkedései miatt vádaskodnak „feudális viszonyokkal”. /Horváth Andor: A rektor válaszol. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./2007. november 22.A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) 2007-es évét értékelték november 21-én tartott sajtótájékoztatójukon a felsőoktatási intézmény képviselői, többek között Nicolae Bocsan rektor és Magyari Tivadar rektor-helyettes. A BBTE-n jelenleg 55 ezer egyetemista tanul, közülük 4853-an mesteriznek, 2935-en pedig doktoranduszok. A magyar tagozaton összesen 7 210 diák, a német tagozaton pedig 1120 egyetemista tanul; 3750-en vesznek részt egyetem utáni képzésben. A 2007–2008-as tanév első félévére meghirdetett tanári állások száma 131 volt, és 190 vendégtanár oktat a tanintézményben. A román tagozaton 36 436 román, 2977 magyar, 51 német, 121 roma és 423 más nemzetiségű diák tanult, a magyar tagozaton 44 román, 6 986 magyar, 3 német, 2 roma, illetve 30 más nemzetiségű diák (összesen 7 065). A német tagozaton 694 román, 287 magyar, 65 német és 10 más nemzetiségű diák járt órákra, az angol és egyéb idegen nyelveken pedig 1311 román, 161 magyar és 18 más nemzetiségű egyetemista. A hallgatókat bevonják különböző regionális és országos fejlesztési projektekbe is. Ilyen például a Bechtel cégé, amelynek egy hárommilliárd euró értékű kutatásokból veszik ki részüket a történelem, szociológia, illetve geológia szakos diákok. /Simon Zsuzsa: Több mint kétezer egyetemista tanul a BBTE magyar tagozatán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./2007. november 29.Nicolae Bocsan, a BBTE rektora elmondta: közel tízéves megfigyelés alapján összeállítottak egy jelentést, amelyből az derült ki, hogy az egyetem végzőseinek 80 százaléka az elvégzett szaknak megfelelő állásban helyezkedett el, az egyetem elvégzését követő hat hónapon belül. A végzősök 18 százaléka folytatja tovább tanulmányait magiszteri fokozaton, ebből 3 százalék külföldön. Nagy László rektor-helyettes elmondta: „Most ért véget az a többéves folyamat, amelynek eredménye az oktatás minőségbiztosítására vonatkozó eljárások intézményesítése volt. Folyamatosan zajlik az a felmérés, amelynek során a diákok értékelik a tanárok, az előadások minőségét. A tanárok átlagminősítése 4-es szintet ért el a maximális 5-höz képest. Az eredményeket összesítettük, majd megtárgyaltuk az érintett tanárral. Nincs szó büntetésről, ez egy, a tanári tevékenység javítását célzó intézkedés” – tájékoztatott a rektor-helyettes. /N. -H. D. : Jó a BBTE-végzősök elhelyezkedési aránya. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./2007. december 7.A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) mostani, 2004-ben megválasztott vezetőségének mandátuma lejárt, és az egyetem beindította a választásokat. Jelenleg a közepén tart a folyamat, amely Magyari Tivadar rektor-helyettes szerint alulról felfele történik. Többen súlyos vádakkal illetik a jelenlegi rektort, Nicolae Bocsant, a legmagasabb tisztségre szintén pályázó Simion Simon volt dékán körül szintén viták zajlanak, és Magyari Tivadar is támadások célpontja lett. A román tagozaton igen heves viták vannak. A magyar kollégák megpróbálnak ebből a „román-román” vitából kimaradni. Magyari kijelentette, a róla szóló véleményeket, akár pozitívak, akár negatívak, tiszteletben tartja. A jelenlegi csapat teljesítményéről szólva a rektor-helyettes szerint az egyetem sokat fejlődött az elmúlt négy évben, beleértve a magyar tagozatot is. A magyar diákok aránya elérte a 27 százalékot, a kezdeti öt mesteri program huszonhatra nőtt még Salat Levente rektor-helyettes idejében, a szakok száma a magyar tagozaton megközelíti a hatvanat, javult a magyar tagozat kommunikációja, növekedett a tanári kar, a doktori fokozattal rendelkezők aránya elérte a román tagozatbeli arányokat. Ezzel szemben Kötő József volt oktatásügyi államtitkár szerint az egyetem jelenlegi fejlettségi szintje úgyszólván a konfliktusok áldozata. A közösség által elfogadott és egyértelműen támogatott célkitűzéseket ugyanis a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) kemény eszközökkel próbálta kiharcolni, egy másik csapat viszont pragmatikusabb módszerekkel küzdött, lényegében ugyanazért. A kettő ütközése nyomán a nevető harmadik nyert – véli Kötő, aki szerint az egyetem egykor elfogadott, multikulturalitásra épülő chartája lenne a megfelelő kiindulópont. Az ugyanis leszögezi, hogy a kultúrák egyenlő súlyt kapnak, a kari tanácsokon belül a magyar oktatást képviselő tanárnak joga van megfellebbezni a kedvezőtlen döntéseket. Amikor az autonóm magyar szerkezeti egységeket létrehozó kormányhatározat készült, az egyetem azt a feltételt szabta, hogy a kisebbségekhez tartozó diákok kapjanak kiemelt támogatást. Ez teljesült, a 2006–2007-es tanévtől kezdődően, de ezzel kellene tudni élni, érvelni – hangsúlyozta Kötő. Magyari Tivadar rektor-helyettes szerint tárgytalanok azok a – nem csak a BKB-től származó – vádak, amelyek szerint ő kollaboracionista, együttműködik a rektorral: a világon minden rektor-helyettes együttműködik a rektorral, mert annak a helyettese. Magyari a visszajelzésekből úgy érzékeli, hogy a magyar oktatók támogatják. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kimaradna a negatív kampányból a BBTE magyar tagozata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./2007. december 17.Andrei Marga ismét rektor lesz a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), miután egyedül ő nyújtotta be a rektorjelöltséghez szükséges iratokat. Nicolae Bocsan jelenlegi rektor nem indul a választáson. Marga Bocsan előtt betöltött már két rektori mandátumot. A magyar tagozat felelős rektor-helyettesi tisztségre Magyari Tivadar jelenlegi rektor-helyettes pályázik. Az eddig lezajlott választásokról Magyari Tivadar elmondta: a legtöbb tanszéken és karon jelentős mértékű fiatalítás történt a vezető funkciót betöltő magyar oktatók körében. A karokon legnagyobb funkciót betöltő magyar dékán-helyettesek: matematika és informatika: Soós Anna; fizika: Nagy László; kémia: Majdik Kornélia; biológia: Forrai Ferenc; közgazdaságtan: Juhász Jácint; történelem: Fogarasi Rüsz Enikő; szociológia: Magyari Tivadar; politológia, kommunikáció és újságírás: Salat Levente; földrajz: Benedek József; színház: Hatházy András; pszichológia és neveléstudomány: Fóris-Ferenczi Rita, bölcsészkar: Pozsony Ferenc. A református vallástanárképző karon Buzogány Dezső, a római katolikusoknál pedig Nóda Mózes lett a dékán. /Borbély Tamás: Várhatóan Andrei Marga lesz a BBTE rektora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./2008. december 3.Fennállásának ezredik évfordulóját ünnepli 2009-ben a Gyulafehérvári Katolikus Főegyházmegye. Az egy éven át tartó ünnepségsorozat megnyitó eseménye a csíksomlyói zarándokhelyen volt, 2008. szeptember 13-án a kegytemplom előtti kertben, ahol szabadtéri szentmisét mutattak be. A záró ünnepség 2009. szeptember 29-én lesz Gyulafehérváron. November 27–28-án Kolozsváron tartották meg a „Teológiai Napok”-at. Oláh János, a Hittudományi Teológia rektora hangsúlyozta, hogy az intézet biztosítani tudja a történelmi hátteret a konferencia megrendezésére. Dr. Jakubinyi György érsek beszéde után dr. Marton József nagyprépost, egyháztörténész-professzor az Erdélyi Egyházmegye ezer évének történetét ismertette. Igazi erdélyi történelem tárult fel. Kiindulási pontként a gyulák székhelye szerepelt, amely később kiváló központnak bizonyult Szent István király számára, aki megalapította az egyházmegyét. 1991. aug. 5-én II. János Pál pápa az egyházmegyét önálló érsekségi rangra emelte. Felavatták az új könyvtárat. Oláh János rektor pontosított: nem a könyvtár maga lett új, hanem a terem és a mutatós, faragott tölgyfa szekrények, amelyek befogadták a könyveket, jelentik az igazi újdonságot. A könyvtár felszerelését adományaival egy hollandiai alapítvány, valamint a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem biztosította. Az olvasóterem megfelelő tanulási feltételeket és méltó keretet teremt a könyvtárnak. Veres Annamária könyvtáros sokat dolgozott, hogy idejében elkészüljenek a könyvek átrendezésével. A megnyitót könyvbemutatók sora követte. Többek között a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának tanárai mutatták be munkáikat. A sort dr. Jakubinyi György érsek nyitotta meg. Dr. Marton József néhai Márton Áron püspök írásait és beszédeit dolgozta fel. Szász János pénzügyi igazgató a Gyulafehérvári Püspöki Palota régészeti feltárásáról mutatott be egy kötetet a szerző távolléte miatt. Ezt követően dr. Jitianu Liviu, a BBTE Római Katolikus Teológia Karának tanára, dr. Zamfir Korinna, dr. Holló László, dr. Nóda Mózes, dr. Diósi Dávid, dr. Kovács Zsolt, dr. Vik János és dr. Tamási Zsolt mutatták be könyveiket. A tudományos előadások során dr. Jakubinyi György érsek Szentek Erdélyben címmel beszélt, erről könyvet is írt. Szent Pongrácz István, aki Alvincen született, a főegyházmegye első, hivatalosan szentté avatott személye. Érdekes előadások következtek pl. Szent Erzsébet kultuszáról Vízkeleti András, a Magyar Tudományos Akadémia tagja részéről. Ferenczi Sándor az erdélyi római katolikus papságról, Ecsedy Judit az erdélyi könyvkultúráról beszélt. Dr. Nicolae Bocsan, a BBTE rektor-helyettese az erdélyi görög-katolikus főpapoknak az I. Vatikáni Zsinaton kifejtett tevékenységéről értekezett. Előadást tartott többek között dr. Táncos Vilmos, dr. Buzogány Dezső és dr. Gábor Csilla. /Bakó Botond: Gyulafehérvár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./2012. október 3.140 éves a magyar nyelvű egyetemi oktatásA Babeş–Bolyai Tudományegyetem idei október 1-jei megnyitója ezennel nem csak az új tanév köszöntését, de az egyetemalapítás (1872) száznegyven éves jubileumára emlékező, hatnapos programsorozat kezdetét is jelentette egyben. Az egyetemtörténeti kutatásokat ismertető előadások a kedd délelőtti tudományos ülésszakon hangzottak el. A rangos kutatókat felvonultató konferencia előadásainak az egyetem főépületének díszterme, az Aula Magna biztosított otthont. A magyarországi és franciaországi szakemberek mellett a többségében „saját nevelésű”, azaz egyetemünk falai között nevelkedett előadókat hallgatva, azt hiszem távolról sem nevezhető fellengzőnek Molnár-Kovács Zsolt, az ülésszak elnökének zárógondolata, miszerint „a kiváló szakemberek képezik a jövő zálogát – mi tudjuk ezt, hiszen mi képezzük”. Az előadások időben főleg az egyetemalapítást közvetlenül megelőző évekre és az azt követő félévszázados intézmény- és társadalomtörténetre helyezték a hangsúlyt. A kolozsvári magyar nyelvű egyetemi oktatás témája olyan nemzeti(ségi) problémák felvillantásának is helyet biztosított, mint a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (1872–1945) román nyelvet és irodalmat (magyar nyelven) oktató kezdeményezései. A prezentációk közül olyan elméletibb és tágabb perspektívájú kutatásokat lehetne kiemelni, mint a franciaországi magyar oktatásszociológus, Karády Viktor előadása az egyetem magyar intellektuális elitet kitermelő szerepéről, vagy a kolozsvári irodalomtörténész, T. Szabó Levente tudományos modernizációval foglalkozó társadalom- és szellemtörténeti kutatása. A magyar és román nyelvű előadásokat szinkrontolmácsok közbenjárásával tették mindenki számára érthetővé. A konferencia elhangzott előadásai a következők voltak: Pál Judit: Erdély helyzete az 1867-es kiegyezés után és a kolozsvári egyetem megalapítása; Szögi László: A Kolozsvári Tudományegyetem alapításához vezető út; Lucian Năstasă Kovács: Egy kolozsvári magyar egyetem dilemmái; Karády Viktor: A kolozsvári egyetem szociális szerepe a magyar intellektuális elit kialakításában; Nicolae Bocsan: Dr. Grigore Silasi, az első román nyelv és irodalom tanár a Ferencz József Tudományegyetemen; Szenkovits Ferenc: Matematikai és természettudományi kar a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen; Ana-Maria Stan: Kolozsvári román egyetemi tanárok, akik a Ferenc József Tudományegyetemen tanultak és T. Szabó Levente: Az egyetemtörténet mint a tudományos tudás társadalomtörténete. A kolozsvári Bölcsészkar példája (1872–1892) címmel. Az előadások részletes bemutatására nem vállalkozom, ehelyett azokat a fontosnak tekintett mozzanatokat emelem ki, amelyek az egyetem korai történetét legjobban körvonalazzák. Habár nem képezte a konferencia tárgyát, mégis néhány szóban említést tettek az 1872-ben alapított egyetem elődintézményeiről és kétszázkilencven éves (megpróbáltatásoktól sem mentes) „előtörténetéről”, amely köztudottan Báthory István erdélyi fejedelem 1581-es jezsuita kollégiumalapításával vette kezdetét – hangzott el Szögi László előadásában. Pál Judit vázolta fel azt a történeti-politikai kontextust, amely az 1867-es kiegyezést követően a régiót jellemezte, kiemelve a nemzetiségek közötti (bizonyos mértékben mindmáig ható) kölcsönös félelmet, amit a korabeli bécsi politika a nemzetiségek egymás közti kijátszására használt fel. A merev román elutasításra és szász ellenállásra adott magyar válasz – az épülő nemzetállamoknak megfelelő gyakorlat szerint – a későbbi egyetemi oktatásban is megnyilvánuló asszimiláló politika volt. Az iménti tendenciával párhuzamosan – mutatott rá Szögi László – a németesítő törekvések az 1860-as években megbuktak és a fokozatosan kiépülő magyar kulturális/politikai intézmények egy későbbi egyetemalapítás lehetőségét körvonalazták. Ekként lehet számolni az 1859-ben alapított Erdélyi Múzeum-Egyesülettel (EME) vagy az 1863-ban összehívott szebeni Magyar Országgyűléssel és ugyanabban az évben alapított kolozsvári magyar jogi akadémiával. Mind Karády Viktor, mind Nicolae Bocsan rámutatott a kolozsvári egyetem román nemzetiségű hallgatóinak elenyésző arányára. A századforduló környékén az intézmény túlnyomó többségét magyarok tették ki és az ekkor főként Bécsbe járó románok vagy német egyetemeket felkereső erdélyi szászok aránya elenyésző maradt. Karády Viktor széles bázisú adatokra támaszkodva, részleteiben vizsgálta a nemzetiségi és vallásfelekezeti megoszlás szerinti hallgatói részvételt. A karok közötti részvételi arányban (bölcsészeti, ezen belül nyelvészeti és természettudományi; orvosi és jogi kar) jelentős eltérések mutatkoznak a jogi kar javára. Az országos szinten is kimagasló arányszám – hangsúlyozta beszédében mind Lucian Năstasă Kovács, mind Karády Viktor – a könnyen megszerezhető vizsgáknak volt köszönhető. Az egyetem önálló matematikai és természettudományi karát Szenkovits Ferenc mutatta be, aki az önállósodó kar országos szinten is elsők között számon tartott kezdeményezésére hívta fel a figyelmet, minek élére a közismert erdélyi polihisztort, Brassai Sámuel professzort nevezték ki. Ana-Maria Stan már egy későbbi periódust szemügyre véve, alapvető változásról tudósít: a Ferenc József Tudományegyetem által képviselt német oktatási modellt követően a francia válik irányadóvá. A konferencia záróakkordjaként T. Szabó Levente igen mélyszántású előadása, az 1870-es, 1880-as évek tudományszemléletét vizsgálta és a tanszabadság elvének arra a kétarcúságára mutatott rá, ami egyrészről hihetetlen innovatív tudományos felfedezéseket tett lehetővé, másrészről a fogalom könnyen instrumentalizálhatósága révén, zsákutcákhoz is vezetett. A konferencián nem tudott jelen lenni Cornel Sigmirean és T. Szabó Levente újonnan publikált munkájának társszerzője, Zabán Márta. GYŐRI TAMÁS Szabadság (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
